(Experiment … à la Szondi)
EN: Leopold Szondi (originally Sonnenschein, 1893 – 1986) – physician, endocrinologist, psychiatrist, who was born in Nitra/SK. In 1898, the family moved to Budapest, where Dr. Szondi also practiced medicine until 1941. Before the end of the war, he was able to relocate with his family to Switzerland, where he is buried.
Doctor Szondi is the author of a theory and methodology known as „fate analysis“ (Schicskalsanalýze). It also includes the so-called Szondi test, which works with a series of photographs to which the test person attributes his personal preferences.
The theoretical foundations of this theory and methodology are more complex and also rely on knowledge from biology. L. Szondi is considered the founder of sociobiology, and the term genotropism is also used in it. As early as 1939, Lipót Szondi referred to „… the special power of genes by which people with similar genetic dispositions act on each other.„
In our „Experiment …“ using the ideas and knowledge of Dr. Szondi, we will try to „search for and find the power of the same genes“ in the bearers of the surname „Beňo/vá, Benyo, Benyó.“ The greater power of genes could and should be manifested, for example, by the fact that some of the photographs-portraits of people with this surname presented here will „appeal and attract“ us more and some less. – Apparently according to the degree (strength) of their representation … We’ll see. And if you want to learn more about this endeavor, or even participate in it, let us know about yourself at the e-mail address: pavel.beno@clovek.art . Thank you!
SK: Leopold Szondi (pôvodne Sonnenschein, 1893 – 1986 ) – lekár, endokrinológ, psychiater, ktorý sa narodil v Nitre/SK. V roku 1898 sa rodina presťahovala do Budapešti, kde dr. Szondi vykonával až do roku 1941 aj svoju lekársku prax. Pred skončením vojny sa mohol aj s rodinou presídliť do Švajčiarska, kde je aj pochovaný.
Doktor Szondi je autorom teórie a metodiky označovanej ako „analýza osudu“ (Schicskalsanalýze). Jej súčasťou je aj tzv. Szondiho test, ktorý pracuje so sériou fotografií, ktorým testovaná osoba prisudzuje svoje osobné preferencie.
Teoretické východiská tejto teórie a metodiky sú komplexnejšie a spočívajú aj na poznatkoch z biológie. L. Szondi je považovaný za zakladateľa sociobiologie a v tej sa používa aj termín genotropismus .Tak označoval už v roku 1939 Lipót Szondi „… zvláštnu silu génov, ktorou na seba navzájom pôsobia ľudia s podobnými genetickými dispozíciami.“
V našom „Experimente …“ sa pomocou myšlienok a poznatkov dr. Szondiho pokúsime „hľadať a nachádzať silu rovnakých génov“ u nositeliek a nositeľou priezviska „Beňo/vá, Benyo, Benyó.“ Väčšia sila génov by sa mohla a mala prejavovať napríklad aj tým, že nás ako nositeľov takéhoto priezviska budú niektoré z tu prezentovaných fotografií-portrétov ľudí s týmto priezviskom budú „oslovovať a priťahovať“ viac a niektoré menej. – Zrejme podľa miery (sily) ich zastúpenia … Uvidíme. A ak sa o tomto snažení chcete dozvedieť viac, či sa ho dokonca zúčastniť, dajte o sebe vedieť na e-mailovú adresu: pavel.beno@clovek.art . Ďakujeme!
HU: Leopold Szondi (eredetileg Sonnenschein, 1893 – 1986) orvos, endokrinológus, pszichiáter, aki Nyitrán, Szlovákiában született. 1898-ban a család Budapestre költözött, ahol Dr. Szondi 1941-ig orvosi pályát is folytatott. A háború vége előtt családjával Svájcba költözhetett, ahol eltemették.
Doktor Szondi a „sorsanalízis” (Schicskalsanalýze) néven ismert elmélet és módszertan szerzője. Ez magában foglalja az úgynevezett Szondi-tesztet is, amely egy sor fényképpel dolgozik, amelyekhez a tesztalany a személyes preferenciáit rendeli.
Ennek az elméletnek és módszertannak az elméleti alapjai összetettebbek, és a biológia ismereteire is támaszkodnak. L. Szondit a szociobiológia megalapítójának tekintik, és a genotropizmus kifejezést is használják benne. Szondi Lipót már 1939-ben utalt „… a gének különleges erejére, amellyel a hasonló genetikai hajlamú emberek hatnak egymásra”.
A „Kísérletünkben…” Dr. Szondi ötleteit és tudását felhasználva megpróbáljuk „megkeresni és megtalálni ugyanazon gének erejét” a „Beňo/vá, Benyo, Benyó” vezetéknevű személyekben. A gének nagyobb ereje például abban nyilvánulhatna meg és kellene, hogy megnyilvánuljon, hogy az itt bemutatott, ezzel a vezetéknévvel rendelkező emberekről készült fényképek-portrék némelyike jobban, mások kevésbé „tetszik és vonz” minket. – Nyilvánvalóan a reprezentációjuk mértéke (erőssége) szerint… Meglátjuk. És ha többet szeretne megtudni erről a törekvésről, vagy akár részt szeretne venni benne, kérjük, jelezze magát a pavel.beno@clovek.art e-mail címen. Köszönjük!
