EN: About forgotten or broken threads and the attraction of genes…

Dr. Leopold Szondi, who was born in Nitra/SK and practiced medicine in Budapest/HU and Zurich/CH, came up with the idea of ​​so-called genotropism in the 1930s. According to this, identical human genes in different people should attract each other. Szondi also tried to prove this attraction using his own methodology (Szondi test), which uses photography.

Human life takes place mainly in groups and it is part of our nature to want to belong to some human group. This is also evidenced by the interest of many people in genealogy. There, people search for their ancestors and the ancestral group from which they actually come. This is usually our own family, i.e. the community of the same name.

The search for ancestors – or rather after the „genetic common denominator“ – many companies are now actively involved in their business plans (My Heritage, 23andMe, Ancestry…) They do this based on DNA analysis. – Just send them saliva samples by mail and you will know the result within a few weeks. – For example, that you are 82% Eastern European… That you are x% likely to get some disease, etc. .

People are willing to pay a lot of money just to find out how their genes – and thus themselves – are similar or different from others. Because it is our genes that are the cause of such similarities and differences.

Swiss historian Daniele Ganser sees it differently. He claims that we all belong to one human family (Menscheitsfamielie) and the division is mainly promoted by those who, for some reason, are comfortable with it (Divide and conquer!)

With the attraction of genes and “genotropism”, it will probably be more complicated than L. Szondi claimed. His test is not considered sufficiently reliable and credible today. However, in our “procedure”, which is described below, some of his ideas could play a certain positive role…

PROCEDURE

Scientists have already proven that we find the most attractive people to be those who are most similar to us – whether it’s a matter of our genes or something else. On the two web addresses of this website (ben-y-o-net-gallery and experiment -a-la-szondi) there are published 110 portraits of people – men and women – who are bearers of the surname Beňo (or Benyo, Benyó, as it was written in the registers during the times of Austria, Hungary or Austria-Hungary). They come not only from Slovakia and Hungary, but also from the USA. However, they could have a common location, where their ancestors came from in the then Upper Hungary and thus there could be a certain genetic affinity (and attraction). Be that as it may, this endeavor is also an attempt to establish new contacts or „threads“ – broken, forgotten, etc. – between the bearers of the surname Beňo/ová, Benyo, Benyó.

Your task is to “select and mark” those pictures/persons where you see or feel a certain resemblance to you, or to someone close to you who were bearers of the name Beňo/Benyo,Benyó. The number of your “selections” is not limited, in ideally it should be 3-5 people. When communicating with each other, please use the designation below the picture (Ben1-110). Please send your preferences and your other notes, thoughts and comments to the e-mail address: pavel.beno@clovek.art. Thank you and we look forward to working with you.

SK: O zabudnutých či pretrhaných nitkách a príťažlivosť génov…

Dr. Leopold Szondi, ktorý sa narodil v Nitre/SK a svoju lekársku prax vykonával v Budapešti/HU a v Zurichu/CH, prišiel v 30. rokoch minulého storočia s ideou tzv. genotropizmu. Podľa tej by sa identické ľudské gény u rôznych ľudí mali navzájom priťahovať. Szondi sa túto príťažlivosť snažil dokázať aj pomocou vlastnej metodiky (Szondiho test), v ktorej sa využíva práca s fotografiou.

Život človeka sa odohráva prevážne v skupinách a k našej prirodzenosti patrí aj túžba do nejakej ľudskej skupiny patriť. Svedčí o tom aj záujem mnohých ľudí o genealógiu. Tam ľudia pátrajú po svojich predkoch a po pra-skupine, z ktorej vlastne pochádzajú. Tou je obvykle naša vlastná rodina, tzn. spoločenstvo rovnakého mena.

Pátraniu po predkoch – resp. po „genetickom spoločnom menovateľovi“ – sa dnes programove venuje mnoho společnosti aj v rámci ich business plánu (My Heritage, 23andMe, Ancestry…) Robia to na základe analýzy DNA. – Stačí im poslať vzorky slín poštou do niekoľkých týždnov sa dozviete výsledok. – Napríklad, že ste z 82% Východoeurópan/ka… Že by ste z x % mohli ochorieť nejakou chorobou, atp. .

Ľudia sú ochotných zaplatiť veľa peňazí len za to, aby sa dozvedeli v čom sa ich gény – a tým pádom aj oni sami – podobajú alebo odlišujú od ostatných. Lebo to sú práve naše gény, ktoré sú príčinou takýchto podobností a rozdielov.

Inak sa na to díva švajčiarsky historika Daniele Ganser. Ten tvrdí, že všetci patríme do jednej ľudskej rodiny (Menscheitsfamielie) a rozdeľovanie presadzujú hlavne tí, ktorým to z nejakého dôvodu vyhovuje, (Rozdeľuj a panuj!)

S príťažlivosťou génov a „genotropizmom“ to bude asi zložitejšie, ako to tvrdil L. Szondi. Jeho test dnes nie je považovaný za dostatočne hodnoverný a spoľahlivý. Ale v našej „precedúre“, ktorá je tu ďalej popísana, by však niektoré jeho myšlienky mohli zohrať určitú pozitívnu rolu…

PROCEDÚRA

Vedci už dokázali, že najpríťažlivejšie sú pre nás tie osoby, ktoré sa nám najviac podobajú – či už je to záležitosťou našich génov, alebo niečoho iného. Na doch webových adresách tohot webu (ben-y-o-net-gallery a experiment -a-la-szondi je zverejnených 110 portrétov ľudí – mužov aj žien – ktorí/é sú nositeľmi priezviska Beňo (resp. Benyo, Benyó, ako sa to za čias Rakúsko, Uhorska či Rakúsko-Uhorska písalo v matrikách). Pochádzajú nielen zo Slovenska a Maďarska, ale aj z USA. Spoločné by im však mohla byť spoločná lokalita, odkiaľ vyšli ich predkovia vo vtedajšom Hornom Uhorsku a tým pádom by tu mohla byť určitá genetická spriaznenosť (a príťažlivosť). Nech už je to akokoľvek, toto snaženie je aj pokusom o naviazanie nových kontaktov resp. „nitiek“ – pretrhnutých, zabudnutých, atp. – medzi nositeľmi priezviska Beňo/ová, Benyo, Benyó.

Vašou úlohou je „vybrať a označiť“ tie obrázky/osoby, kde vidíte či pociťujete určitú podobu s Vami, alebo z niekým z Vaších blízkych, ktorí boli držiteľmi mena Beňo/Benyo,Benyó. Počet takýchto Vašich „výberov“ nie je obmädzený, v ideálnom prípade by to malo byť 3-5 osôb. Pri našej vzájomnej komunikácii použite láskavo označenie pod obrázkom (Ben1-110). Svoje preferencie a Vaše ďalšie poznámky, myšlienky a pripomienky láskavo zašlite na e-mailovú adresu: pavel.beno@clovek.art. Ďakujeme a tešíme sa na spoluprácu.

HU: Elfeledett vagy elszakadt szálakról és a gének vonzásáról…

Dr. Leopold Szondi, aki Nyitrán (Szlovákia) született, és Budapesten (Magyarország) és Zürichben (Svájc) praktizált, az úgynevezett genotropizmus ötletével állt elő az 1930-as években. E szerint a különböző emberekben található azonos emberi géneknek vonzaniuk kellene egymást. Szondi ezt a vonzalmat saját módszertanával (Szondi-teszt) is megpróbálta bizonyítani, amely fényképezést használ.

Az emberi élet főként csoportokban zajlik, és természetünk része, hogy valamilyen emberi csoporthoz akarunk tartozni. Ezt bizonyítja sok ember érdeklődése a genealógia iránt is. Ott az emberek az őseiket és azt az ősi csoportot keresik, amelyből valójában származnak. Ez általában a saját családunk, azaz az azonos nevű közösség.

Az ősök – vagy a „genetikai közös nevező” – keresése az, amire jelenleg sok vállalat összpontosít üzleti tervének részeként (My Heritage, 23andMe, Ancestry…). DNS-elemzés alapján teszik. – Csak küldj nekik nyálmintákat postán, és néhány héten belül megtudod az eredményt. – Például, hogy 82%-ban kelet-európai vagy… Hogy x% az esélye, hogy elkapsz valamilyen betegséget stb. .

Az emberek hajlandóak sok pénzt fizetni csak azért, hogy megtudják, miben hasonlítanak vagy különböznek a génjeik – és így ők maguk – másokétól. Mert éppen a mi génjeink okozzák ezeket a hasonlóságokat és különbségeket.

Daniele Ganser svájci történész másképp látja ezt. Azt állítja, hogy mindannyian egy emberi családhoz (Menscheitsfamielie) tartozunk, és a megosztottságot főként azok szorgalmazzák, akik valamilyen oknál fogva jól érzik magukat benne (Oszd meg és uralkodj!).

A gének vonzerejével és a „genotropizmussal” valószínűleg bonyolultabb lesz, mint ahogy L. Szondi állította. Tesztjét ma már nem tartják kellően megbízhatónak és hitelesnek. Az alábbiakban ismertetett „eljárásunkban” azonban néhány gondolata bizonyos pozitív szerepet játszhat…

ELJÁRÁS

A tudósok már bebizonyították, hogy azokat találjuk a legvonzóbbnak, akik a leginkább hasonlítanak ránk – legyen szó akár a génjeinkről, akár valami másról. A weboldal két webcímén (ben-y-o-net-gallery és experiment -a-la-szondi) 110 portré található férfiakról és nőkről, akik a Beňo (vagy Benyo, Benyó, ahogy az osztrák-magyar anyakönyvekben írták) vezetéknevet viselik. Nemcsak Szlovákiából és Magyarországról, hanem az Egyesült Államokból is származnak. Lehet azonban közös lelőhelyük, ahonnan őseik az akkori Felvidékről származnak, így fennállhatott egyfajta genetikai rokonság (és vonzalom). Akárhogy is legyen, ez a törekvés egyben új kapcsolatok vagy „szálak” – megszakadt, elfeledett stb. – létrehozására is kísérlet a Beňo/ová, Benyo, Benyó vezetéknevek viselői között.

A feladatod, hogy „kiválaszd és megjelöld” azokat a képeket/személyeket, akiken látsz vagy érzel hasonlóságot magaddal, vagy egy hozzád közel álló személyrel, aki a Beňo/Benyo, Benyó nevet viselte. A „kiválasztások” száma nincs korlátozva, ideális esetben 3-5 főből áll. Amikor egymással kommunikáltok, kérjük, használjátok a kép alatti megnevezést (Ben1-110). Kérjük, küldje el preferenciáit, egyéb megjegyzéseit, gondolatait és megjegyzéseit a pavel.beno@clovek.art e-mail címre. Köszönjük, és reméljük, hogy együtt dolgozhatunk.